A SIKETVAKSÁGRÓL

A SIKETVAKSÁGRÓL

A siketvakság fogalma nehezen határozható meg, hiszen egy nagyon speciális állapottal állunk szemben, melyről a mai napig keveset tudunk. A siketvaksággal élők rendkívül heterogén csoportot alkotnak. Napjainkban sajnos még a gyógypedagógiai köztudatban is gyakran a teljes vakság és siketség állapotát társítják a fogalomhoz.

Siketvaknak azokat a személyeket nevezzük, akiknek látás- és hallássérülése egyidejűleg fennáll, és ezért csak speciális módszerekkel lehet velük felvenni a kapcsolatot, a kommunikációt kialakítani, fenntartani. A siketvak kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki teljesen siket és teljesen vak, hanem ide soroljuk azokat is, akiknek ugyan van látás- vagy hallásmaradványa, de támogatásuk, fejlesztésük és kommunikációjuk csak a két sérülés együttes jelenlétének figyelembevételével képzelhető el.

A siketvakság csoportjai: 

Az érzékszerveket érintő sérülés szempontjából:

  •  teljesen vak és teljesen siket,
  • teljesen vak és különböző mértékben nagyothalló,
  • teljesen siket és gyengénlátó,
  • különböző mértékben nagyothalló és gyengénlátó.

Az állapot a keletkezés szempontjából lehet:

  • veleszületett siketség és vakság,
  • veleszületett, különböző mértékű nagyothallás, később keletkezett látássérüléssel,
  • veleszületett látássérülés különböző mértékű nagyothallással,
  • a látás és hallás bármilyen mértékű sérülése egyszerre keletkezett, az életút valamely pontján.

A siketvak állapotnak két típusát különböztetjük meg: veleszületett siketvak állapot és szerzett siketvak állapot.

A veleszületetten siketvak állapot jellemzői:

Már születésükkor olyan mértékű látás- és hallássérülés mutatkozik, mely állapot  speciális, siketvakok számára kialakított gondozást, fejlesztést tesz szükségessé.

Leggyakoribb okai:

  • koraszülöttség,
  • vírusfertőzés a terhesség első három hónapjában (pl: rubeola, skarlát, magas lázzal járó fertőzés), 
  • születéskori fertőzések,
  • születéskori agysérülések, agyvérzések,
  • genetikai szindrómák (CHARGE, Alström, Goldenhar, Treacher-Collins, Williams).

Szerzetten siketvakoknak tekintjük azokat a személyeket, akiknél a már meglévő látás- vagy hallássérüléshez a későbbi életkorban társul a másik érzékszerv súlyos fokú károsodása, vagy mindkét érzékszerv már beszédtanulás után sérül.

E tünetek lehetséges okai:

  • vírusfertőzések,
  • daganatos betegségek,
  • Usher-szindróma 
  • időskori cukorbetegség,
  • toxikus mérgezés vagy antibiotikum mellékhatása,
  • időskorban az érzékszervek működésének meggyengülése.

Usher-szindróma:

Az Usher-szindróma genetikai rendellenesség, mely a Magyarországon élő siketek 8-10 százalékánál, a veleszületetten nagyothalló személyek 3-6 százalékánál fordul elő. Minden tizedik ember, akinek Retinitis Pigmentosa (RP) miatt romlik a látása, szintén Usher-szindrómával él.

Az Usher-szindrómával élő személyek legtöbbje születésétől fogva hallássérült (de  sok esetben csak iskoláskorban derül ki a hallássérülés ténye), látássérülésük oka pedig a Retinitis Pigmentosa (RP). A Retinitis Pigmentosa (RP) egy fokozatosan romló szembetegség, ezért sok esetben csak évek múlva, a tünetek súlyosbodásakor diagnosztizálják a betegséget.  A Retinitis Pigmentosa első tünete a farkasvakság, amikor az érintett személy szürkületben nagyon rosszul lát. Emellett alakul ki fokozatosan a látótérszűkület, amit csőlátásnak is neveznek.

Usher-szindrómával élő személyeknél (gyerekek és felnőttek) tapasztalható első tünetek:

  • szürkületben vagy sötétedéskor elbizonytalanodik járásuk, gyakran másokba vagy korlátba kapaszkodnak, 
  • erős napfényben megfájdul, könnyezik a szemük, zavarja őket az erős fény; 
  • gyakran megijednek, meglepődnek, ha egy személy oldalról közelít hozzájuk, vagy egy tárgyat oldalról nyújtunk nekik;
  • környezetük ügyetlenebbnek tartja őket, gyakran mondja, hogy figyelmetlenek;
  • előfordul, hogy átesnek útjukban lévő kisebb tárgyakon, megbotlanak a lépcsőnél, a küszöbnél, nem vesznek észre tárgyakat, nekimennek az ajtófélfának;
  • amikor leejtenek valamit, nehezen találják meg.

Ezen tünetek jelentkezésekor indokolt lehet speciális szemészeti vizsgálat elvégzése, mellyel kapcsolatban szívesen adunk részletes tájékoztatást.

  • A látótér szűkülete miatt mélységészlelési problémáik lehetnek. Nehezen veszik észre a járdaszegélyt, a kisebb úthibákat, kátyúkat és a lépcső kezdetét is. Hallássérülésük miatt pedig a forgalom hangjaira való odafigyelés is akadályozott lehet. Nehezen tudják eldönteni, hogy mikor kelhetnek át magabiztosan az utca túloldalára, különösen akkor, ha a túloldalon még a közlekedési lámpát sem látják tisztán.
  • A sötétben, szürkületben, illetve az erős napfényben való bizonytalan közlekedésnél újabb problémát jelent a hallássérülés okozta plusz bizonytalanság.
  • A hallás és a látás egyidejű sérülése általános bizonytalanságot eredményezhet, a környezet információinak feldolgozása sokkal nehezebb.
  • Az utcán való közlekedéskor problémát jelenthet az autók, az emberek, illetve az általuk keltett hangok irányának és helyének pontos és gyors beazonosítása.
  • Nehézséget jelenthet az aluljáró lejáratának vagy egy nagy épület bejáratának, kapucsengőjének megtalálása is.

Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, jöjjön el szaktanácsadásunkra.

Az Usher-szindrómának három típusa a legismertebb:

Usher I.

  • veleszületett hallássérülés (siketség vagy nagyothallás);
  • egyensúlyzavar;
  • a szembetegség (Retinitis Pigmentosa) általában a tizenéves kor végén jelenik meg.

Usher II.

  • veleszületett hallássérülés (elsősorban nagyothallás);
  • a szembetegség (Retinitis Pigmentosa) általában a huszas évek elején jelenik meg.

Usher III.

  • mind a hallás, mind a látássérülés kamaszkorban jelentkezik, és fokozatosan romlik;
  • a látás és hallás romlásával összefüggésben megjelenik az egyensúlyzavar.

A három típus összemosódhat, illetve keveredhetnek a típusok jellemzői. Magyarországon leginkább az I-es és II-es típus megjelenése a leggyakoribb.

Hogyan kommunikálnak az Usher-szindrómával élő emberek?

  • A magyar jelnyelvet használják veleszületetten siket személyek esetén.
  • A beszélt nyelvet használják nagyothalló (hallókészüléket viselő) személyeknél.

Mindezeket azonban befolyásolja a látássérülés (Retinitis Pigmentosa) ténye az alábbiak szerint:

  • A beszélgetést befolyásolja a fényviszony iránya és erőssége (nem optimális: túl sötét, túl világos és szemből jövő fény).
  • A szembetegség miatt a legideálisabban 4-5 lépés távolságból érdemes beszélgetni.

Kommunikáció:

Kommunikációs módszerek

Gesztusnyelv: a természetesen kialakuló gesztusok és egyszerűbb jelek használata.

Taktilis jelnyelv: a siket jelnyelv taktilis változata. Olyan embereknél használjuk, akik már jelnyelv használók és meglévő hallássérülésük mellé később elvesztették látásukat. Ilyenkor a jeleket a kliens tenyerébe mutatjuk, aki tapintás alapján érzékeli.

Kinek ajánlott?

  • Azok számára, akik jól ismerik a jelnyelvet, de látásteljesítményük már indokolttá teszi a taktilis párbeszéd bevezetését.

Mire kell figyelni?

  • A megfelelő karmozdulatokra
  • Jelek kivitelezésére
  • Megfelelő együttműködés kialakítására
  • Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot,
  • kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.

Braille abc tenyérbe írása:

Veleszületett látássérülteknél használjuk, akik beszédtanulás után veszítik el a hallásukat és ismerik a Braille abc-t. A hat pont különböző variációiból álló Braille betűket a bal kéz mutató és középső ujjának a tenyérhez közelebb eső két ujjpercébe írjuk be. Beszéddel válaszolnak, ami meggyorsítja a folyamatot.

Kinek ajánlott?

  • Azok számára, akik tanulták, ezáltal ismerik a Braille írást.
  • Magas beszélt nyelvi szinten vannak.

Mire kell figyelni?

  • A Braille tenyérbe írás használatát fokozatosan kell bevezetni.
  • Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot,
  • Kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
  • Kommunikációs segítő állandó és kiszámítható jelenlétét biztosítani kell.

Lorm abc:

Lényege, hogy a tenyér egy-egy pontjának érintése jelent egy betűt. Ezeket a betűket érintve adhatjuk át az üzenetet betűről betűre. Előnye, hogy gyorsan elsajátítható és gördülékeny kommunikációt eredményez.

Kinek ajánlott?

  • Azok számára, akik más kommunikációs módszert nem ismernek.
  • Van kitartásuk türelmük a tanuláshoz.
  • Érdeklődőek.
  • Idegen nyelvet is ismernek.
  • Magas beszélt szinten vannak.

Mire kell figyelni?

  • Más módszerrel párhuzamosan kell bevezetni.
  • Használatát fokozatosan kell bevezetni.
  • Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot,
  • Kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
  • Kommunikációs segítő állandó és kiszámítható jelenlétét biztosítani kell.

Síkírás tenyérbe:

Ez a módszer lassú, de szinte bárki könnyen elsajátíthatja. Ennek segítségével szinte mindenkivel kapcsolatba tud lépni a siketvak személy. Használatának feltétele a készségszintű írás, olvasás.

Kinek ajánlott?

  • Azok a személyek tudják sikeresen alkalmazni, akik ismerik a síkírást.
  • Magas beszélt nyelvi szinten vannak.

Mire kell figyelni?

  • A betűírás szabályait be kell tartani.
  • A tenyérjelek használatát fokozatosan kell bevezetni.
  • Általában kiegészítő nyelvi módszerként célszerű bevezetni.
  • Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot, kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
  • Kommunikációs segítő állandó és kiszámítható jelenlétét biztosítani kell.

Tadoma:

A siketvak személy ujjai a beszélő arcának meghatározott pontjain vannak, ezáltal érti, amit mondanak neki. Ez egy nagyon ritkán használt módszer, mert kevesen képesek elsajátítani, azonkívül az arc érintése mindkét fél számára kellemetlen lehet.

Bliss-nyelv:

Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt, nonverbális, grafikus jelképrendszer. A Bliss-nyelvben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben lévő jelképek ábrázolják, amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit.

Kommunikáció képekkel és tárgyakkal:

Elsősorban veleszületetten siketvak személyeknél használjuk. Egy-egy cselekvést tárgyakhoz, képekhez kötünk. Kommunikációs kártyák segítségével napirendet vagy eseménysort is megbeszélhetünk.